GasztroBisztro

Sült kínai tészta

2009-11-09T13:18:00.000-08:00

Napok óta kívántam már a sült tésztát, az orromban volt a kínai éttermek tésztájának illata. Vettem fél kilo kínai tésztát, kifőztem a felét, wokban olajon hagymát pirítottam, mellétettem apróra vágott habanera paprikát, hozzáadtam a vékony csíkokra vágott káposztát (kb fél fejnyit) és répát (3db), hozzádobtam 20 dkg mungóbabcsírát, meglocsoltam jó sok szójaszósszal és a zöldségeket puhára pároltam. Öntöttem alá egy kis vizet, és mikor a zöldségek még ropogósak, de már puhák voltak, hozzáadtam 3-4 gerezd összenyomott fokhagymát. Belekevertem a kifőzött kínai tésztát és jól összemelegítettem. Friss, meleg jó illatú és gyors kínai vacsorát ehettünk, jó nagy adag lett, olyan 3-4 főre elegendő és kiadós, de hamar elfogyott.

Hagymás-tejszínes-szalonnás quiche

2009-11-01T13:33:00.000-08:00

Nézegettem a quiche recepteket, valami húsosat, szalonnásat, mégis könnyűt szerettem volna, ekkor találtam Zsófi foodblogján a következő receptet: http://kakaoscsiga.blogspot.com/2007/09/hagyms-quiche.html
4 személyre (1 piteformához)
1 adag omlós tészta
20 dkg hagyma (kb 3 jókora fej)
6 dkg húsos füstölt szalonna
4 tojás
3 dl crème fraiche (vagy fele tejföl fele tejszín keverék)
1,5 dl tej
2 ek reszelt ementáli vagy gruyère sajt
só, bors, szerecsendió

Blansíroztam a hagymát és a főtt füstölt császárszalonnát, ezt a tésztára pakoltam, összekevertem a tojást, tejfölt, tejszínt és a tejet, megfűszereztem, és beleöntöttem a formába, rá a tésztára. Csodálkoztam, hogy ennyire folyós, de betartottam a recept utasításait. A tetejét megszórtam sajttal, ami szinte mind eltűnt a folyós "krémben". Megsütöttem, gyönyörűen feljött, szép lett, a családban ízlett, de nekem túl krémes és könnyű lett, mintha valami lágy sajtot szeleteltem volna. Legközelebb nehezebb, testesebb variációt próbálok, de ha valaki könnyűre vágyik, ajánlom.

Paradicsom chutney

2009-11-01T10:25:00.000-08:00

Indiai éttermekbe járva általában nem vagyok elájulva az ottani ételektől, már kezdtem leírni az indiait. De a barátnőm elvégzett egy indiai főzőtanfolyamot, és rittyentett nekünk pár autentikus ételt. Csináltunk együtt ghee-t, tisztított vajat, purit (indiai kenyérféle - egy a sok közül), és paradicsom chutneyt, ebbe tunkoltuk a friss purit. Na, ekkor teljesen összezavarodtam, hogy én most szeretem-e az indiait vagy sem.
Aztán a napokban a kezembe került itthon egy currys szakácskönyv, indiai ételekkel is, elkezdtem nézegetni, és rájöttem, hogy ezek az indiai étkek egészen egyszerűek, csak a fűszerezés a titkuk.
Aztán felrémlett a paradicsom chutney ízének emléke, és muszáj volt csinálnom. Remek lett, azóta is csak azt enném, tunkoljuk is naan-nal.
A recept:
Hozzávalók:
8 érett paradicsom
4 evőkanál víz - én ezt kihagytam, mert rengeteg levet engedett a paradicsom.
2 evőkanál ghí vagy növényi olaj
2 kávéskanál fekete mustármag - én barnával csináltam...
2-3 finomra vágott erős zöldpaprika - egyet használtam csak fel, az is eszméletlen erős volt.
1 kávéskanál római kömény
2 kávéskanál őrölt koriander
1 evőkanál finomra reszelt friss gyömbér
1 csipetnyi hing - ezt kihagytam.
1 evőkanál garam masala
1 kávéskanál só
4 evőkanál cukor.

A paradicsomokat forró vízbe tettem, hogy könnyebben lehúzzam a héjukat, majd felszeltem és összeturmixoltam.
Wokban kipattogtattam a mustármagot ghee-n, egy idő után muszáj volt lefedni, annyira pattogott, ezek után tegyük bele a köményt, korriandert és a frissen reszelt gyömbért, és kicsit pirítsuk. Hozzáadjuk az erőspaprikát, és azzal is pirítjuk egy keveset. Aztán a paradicsomot, megsózzuk, összekeverjük, majd fedő nélkül 20-30 percig hagyjuk főni. Utána hozzáadjuk a cukrot, és öt percig nagy lángon forraljuk, míg sűrű nem lesz a szósz. Nekem ez egy kicsit tovább tartott. Végül hozzákeverjük a garam masalát.
Lehet hozzá purit sütni:
Teljes kiörlésű búza lisztből kb fél kg. Sót teszünk bele, és összekeverjük meleg vízzel. Forró gheeben vagy olajba kisütjük, és amint feljön a ghee tetejére, azonnal le kell nyomni valamivel, levegős lesz és felpuffad, főleg, ha forró olajat kanalazunk a tetejére.

A chutney-hoz mazsolás kurkumás basmati rizst - úgy nevezett fűszeres rizst - biriani-t csináltam (bele: fokhagyma, kurkuma, gyömbér, kardamom, szegfűszeg, garam masala).

Rukolás-fokhagymás, paprikás kenyerek

2009-10-18T07:13:00.001-07:00

Hideg vasárnap délután van, jól esett kenyeret sütni. Meleg, a héja kemény és roppanós, belül tömör, az egyik erőspaprikás, a másik rukolás-fokhagymás. Csináltam hozzá kevés fűszervajat, fokhagyma, bors, citromlé, só...

A kenyér: fél kiló teljes kiörlésű lisztbe tettem sót, összekavartam, egy másik tálba pedig a konvektorra tettem 10 perce a vízben elmorzsolt élesztőt. Az élesztős langyos vizet hozzáöntöttem a sós liszthez, összekavartam, majd cipót formálva belőle hagytam 10 percig pihenni, aztán dagasztottam. Kicsit megint pihent, majd megint dagasztás, átsimogattam olivaolajas kézzel, aztán 50-60 perce újra a konvektorra tettem letakarva, hogy dagadjon.

Utána két részre szedtem, beledolgoztam a töltelékeket, az apróra vágott száraz erőspaprikát, a fokhagymát és a felvágott rukolát, majd kicsit megint hagytam pihenni, és kenyérformájúra tapogattam, majd konyharuhában pihentettem egy fél óráig.

Előmelegítettem a sütőt magas hőfokra, és 15 percig sütöttem magas hőmérsékleten, majd 30 percig alacsonyabb lángon.
Hagytam kicsit állni, majd megkentem az illatos, meleg szeleteket fűszervajjat, és elropogtattuk...

Almatorta

2009-08-31T13:52:00.000-07:00

Alma mindig van otthon, vagy a piacon. Az almatorta mindig hívogató desszert. Először összegyúrjuk az omlós tésztát, arányok: 3:2:1.
Én 30 dkg liszttel, 20 dkg vajjal és 10 dkg cukorral csináltam, ez pont elég a tortaformámhoz, hozzáadtam egy tojást, ezt összegyúrtam, majd a cipót folpackba csomagolva 1 órán át pihentettem a hűtőben. Addig meg lehet csinálni a rátétet, 4 közepes méretű nyári, kicsit savanykás almát meghámoztam, cikkekre vágtam, és 5 dkg vajjal meg 5 dkg cukorral 15 percig pároltam, tettem bele egy kis fahéjat is.

A tortaformát kivajazom, megszórom cukorral, és rálapogatom a tésztát, ráöntöm az almaszószt és 30-40percig sütöm.

Kistücsök - Egy kis hiányérzet

2009-07-31T14:07:00.000-07:00

Egy meleg nyári napon, egy balatoni nyaralás alkalmával meg sem álltunk indulás után Balatonszemesig, hogy éhségünket itt csillapítsuk, a Kistücsökben. Érkezéskor a pincér odakísért az egyik üres asztalhoz, majd az étlap áttanulmányozása után kértünk házi szörpjeink mellé egy sültpaprika krémlevest illetve egy hideg gyümölcsleves sorbettel. Tudtommal a fagylaltot is helyben gyártják, engem a Carte D'or-os citromfagyira emlékeztetett, kicsit édes volt, ami nem lett volna baj, de maga a leves is a nyers sűrűségében, ami erény volt, de mégis túl édes volt. Már szélesre húztam a számat, mint a sűrű meggylé, olyan volt. Ha nem lett volna ennyire édes, akkor kellemes élmény. A paprikaleves kifogástalan volt, hideg és izgalmas, mégis jól ismert ízű és lágy.

A főétellel kicsit mellélőttem, kolozsvári húsba göngyölt szűzérme vajas zöldbabbal volt a választásom. Finom volt, de számomra unalmas, bár a szalonna sokszor elnyomja az ízeket, a hús puha volt, és omlós, a zöldbab néha csikorgott a fogam alatt, de éppen jóllaktam, de hiányérzetem volt az ízek tekintetében.

Megkóstoltam a káposztás sertéskarajt kovászos kenyérmártással,
ami egyszerű étel ugyan, de jobban felderített, mint a szűzérme, jól meglocsoltam a káposztával megtömött húst a kenyérmártással.

Desszertnek Hugi almatortáját kértem fahéjmártással, igazi házi ízek, kicsit tolakodó és tömör, de harmonikus, de valami miatt ennél is hiányérzetem volt, bár minden rendben volt a tortával, és feltette az i-re a pontot, jól is laktam, de azért még belekóstoltam a Repce fagylaltba zöldalmás pitével, ez mindent vitt. A fagyi repcemézből készült, a pite vékony és roppanós, tetején zöldalmacikkelyekkel, friss, naturális és remek.

Jól lakottan folytattuk az utunkat, de valószínű még megér pár próbát a hely, hogy a hiányérzetemet kiradírozhassam...

Porcellino Grasso - Csukott szemmel enni

2009-06-28T02:01:00.000-07:00

Elmentünk a Kövér kismalacba, bandukoltunk fölfele, a kíváncsiság hajtott. Nagy tér, terasz, alsó szint, stílusában kicsit kevert, de alapjában véve olaszos, kockás terítő, előételnek finom focaccia, roppanós, fokhagymás, sajtos. A személyzet sok főből áll, hozzánk se mindig ugyanaz a pincér jött ki, 3-4-en szolgáltak ki az este folyamán. Az árak borsosak, úgyhogy kíváncsi voltam a vacsora menetére, vajon elégedett leszek-e a végeredménnyel. A szervíz lassú, és az első fogás elfogyasztását az is késleltette, hogy a jégeső miatt a teraszról vonulhattunk le italunkkal alulra, a fedett részbe. A személyzet készséges volt mindenben. A vacsora során fokozatosan mászott a legfelső szintig az elégedettségem.
Minestrone leves: ennek a levesnek én eddig a paradicsomos változatát ismertem, egy barátnőm istenien csinálja, kagylótésztával, kukoricával és sűrű paradicsommal, de itt a csészének csak az alján volt pár félbevágott koktélparadicsom, de gazdag volt zöldségekben, bab, brokkoli, répa, karfiol, stb. Ennek ellenére az alaplé nem volt ízletes, a leves vízízű volt. A paradicsomleves korrekt, a húsleves is. A leves tehát nem hozta meg a kedvem a vacsora folytatásához. Sokat gondolkodtam, hogy mi legyen a főétel, ki akartam próbálni valami ismeretlent, a fricellijükről jókat olvastam, de miután 20 perce lapozgattam az étlapot, legyőzött pizzaszenvedélyem, és egy négy évszak pizzát, quattro stagioni-t rendeltem.(Az étlapról amúgy lemaradt a quattro-ból az -u betű). Megkóstoltam a fricellit is, a tömény tészta a gnocchira emlékeztetett, kicsit lisztes és nyers tészta, hosszúkás alakban. A paradicsomszósszal finom volt, de egyszerű étel. Megjött a pizzám, paradicsom, mozarella, articsóka, gomba, rucola, prágai sonka, olajbogyó... Az első falatnál becsuktam a szemem, és alig bírtam kinyitni, csak élveztem az ízeket, mert ez a pizza lenyűgözött, jól választottam, csak úgy faltam be a pizzámat, és a többiek társalgása is morajként zúgott a fejem fölött, nem hallottam semmit. A tészta éppen jó, nem hajszálvékony, de vékony, ropogós, de mégis van súlya és töménysége, és még magában is ízletes, eszembe sem jutott otthagyni a széleket, otthoni szokásommal ellentétben. A szósz állaga pont ideális, a tészta kibírja, nem folyós, és kicsit megolvasztja, nyálkássá teszi maga alatt a tésztát, tökéletes. Az articsókáról és a tapadós gombáról ne is beszéljünk. Ötös.Éppen elég volt a mennyiség is.
Egy pár perc után rájöttem, hogy jól laktam, de olvastam a mascarponekrém sikeréről is, ezért meg kellett kóstolnom. Hivatalosan: Mascarponekrém mandulás piskótával, forró csokoládéval. Itt már szinte sírtam, hatalmas hévvel kanalaztuk ki a desszertet, a krém tökéletes, öröm volt rátalálni egy-gy darabka piskótára, ekkor az összhang teljes volt, majd a végén olvadt el a nyelvemen a desszert tetején fekvő csúszós csokoládé. Olvastam az étteremlátogatás előtt pár sort a neten erről a desszertről, amit megmosolyogtam: "Úgy tartják, függői képesek bármennyi utazni egy tökéletesen elkészített mascarpone-krémért. A rendkívül egyszerű, de pompás desszert mascarpone-sajtból, tojássárgájából, amarettóba áztatott mandulás piskótából készül forró csokival nyakon öntve. Vaníliás ízvilágot képvisel, tiramisujellemzőkkel bír, de mégsem az. " Azért az utazáson jót mosolyogtam. De azóta az alkalmat keresem, hogy újra mehessek, és ehessek ebből a krémből. A desszert is ötös.
Ezt a helyet érdemes kipróbálni, és bár az árak borsosak, 4-5ezer forintból mégis ki lehet jönni, és az élmény sokáig megmarad.

Wang mester konyhája

2009-06-14T01:15:00.000-07:00

Nyitáskor azt gondoltuk, hogy csak a szokásos kínai étterem, nézegettük, egyszer este be is tértünk egy menüt kérni, de a napi menü már elfogyott, és csalódottan távoztunk. Aztán megtudtam, hogy ez Wang mester új étterme. A belsőségekre koncentrálva, mindig tele ázsiaiakkal, de kevés magyarral. Mi is bementünk, vettünk levest, főételt és desszertet.

Kértem egy Hun-tun levest, friss, vékony tésztatasakocskákban húsgombócok voltak csomagolva, lágy volt és finom. az erős-savanyú leves pedig merőben más volt, mint a gyorséttermekben, a megszokott nyák hiányzott a levesből és élvezettel ettem azt is.

Azután - mivel a szecsuáni konyha alapból csípős, amit én csak kis mértékben bírok - kikértem a pincér tanácsát, és zöldhagymás marhát rendeltem, tésztával. Csak faltam, különleges és nagyszerű ízek találkoztak a számban. Az apró marhafalatok omlósak és ízletesek voltak, és kicsit se szálasak vagy szárazak. a zöldhagyma feldobta, a tészta pedig igazán illett hozzá. A mogyorós csirke számomra kicsit unalmas volt, de az is ízletes.

Desszertnek tangyuan-t kértem,
és különleges élményben volt részem.

A tangyuan folyadékban úszott, apró kerek kis gombócok, fekete szezámmal töltve. Amint kivettem a vízből, kocsonyásan összeestek a gombócok, és ráharapva odaragadtak a szájpadlásomra.

Wanghoz tehát bármikor, máskor is.

Az Olimpia-jelenség

2009-03-26T12:34:00.001-07:00

Az Olimpia most nagyon trendi, az elején szinte mindenki dicsérte, de most kezdenek előjönni a hibák. Érdekes élmény. Egy volt görög étterem,új kezekben, külső átalakítás nélkül, eredetileg az ételekre koncentrálva.

Fél nyolcra odaérünk az Olimpiába. Egy nagy tér az egész, kicsi helyen, leülünk az asztalunkhoz, és pár másodpercig rendezgetjük, hogy elférjenek a táskák, mi is és a mellettünk ülők. Megkapjuk a bevezetőt, fent van a nagy táblán a falon a mai nyersanyag, abból fogunk kapni egy menüsort, csak a fogások számát kell meghatároznunk.
Nem zabálni jöttem, de vacsorázni, bár tudtam, hogy kis adagok vannak, cukorkákat is ettem direkt otthon indulás előtt.

Várunk, majd megjön az előétel, kacsamáj, körötte mangó apró darabokban. Isteni, bár nekem mangó nélkül is az, rettentő puha, a májon kívül finoman roppanós hártya, belül pedig szinte folyik, élvezem, ahogy elolvad a nyelvemen, bár három falat után eltűnik. Megindul az emésztésem, és a savtermelésem, elkezdek kenyeret enni magában, amíg várjuk a következő fogást.

Megérkezik egy tányér sóska, buggyantott tojással és apró darabka szardellával.
Érezni a sóskán - majd később bizonyosságot is nyer - hogy nincs megfőzve, csak le van darálva, érezni a nyers sóskalevél ízét, amit gyerekkoromban imádtam rágcsálni, de most furcsa ízhatást kelt. A tojás lágy, a szardella természeténél fogva rettentő sós, kicsit külön zakatol a számban a három íz, és az éhségem csak egyre nő.
Elviszik a tányért, és én újra nyúlok a kenyerekhez.

Látom, jön végre a hús, figyelem a közeledő tányérokat, csirkét kapunk, mellet és combot, ha jól emlékszem, csont nélkül, a hús véres, és furcsa, hogy ez többeket zavar, de én mégis élvezem. Élvezném legalábbis, ha lenne bármi íze is. Naturális, és teljesen sótlan, só nincs az asztalon, de nem erőltetem, mert két perc alatt bekapom. A köret mellé viszont mennyei. Cukorborsóhéj, répa, talán egy kis alma, roppanós és energikus, eteti magát.

Aztán kapjuk a beharangozót a következő fogásnál, hogy Lajos nemrég vett egy tésztagépet, és a következő tészta már azzal készült. Szerintem a tészta túl vastag, egyszer még lehetett volna vékonyítani, de azért finom, ez a legjobb fogás számunkra, kagylóval és kétféle rákkal. A szósz lágy és finom, a kagyló és a rák iszonyúan puha és omlós, nekem, aki nem szereti az efféléket, élvezet a számba tenni ezeket. Nagyon finom.

Aztán kapunk egy mini sajttálat, három apró darab sajt van rajta, magyar sajt, kecske-, juh- és tehénsajt. A márványsajtoz gesztenyeméz, jól illik hozzá. Megennék még háromszor ennyit.

De várjuk a desszertet, közben isszuk a finom bio szederszörpöt, majd megérkezik az érdi gyümölcskenyér, csokihabbal és vaníliafagylalttal.
A gyümölcskenyér friss, nagyon vékony, és nem jelent számomra különös ízorgiát. A csokihabnál túlzottan érzem a keserű csokoládét, kicsit lehetett volna lágyítani talán, a fagyi semleges.
Hamar bekapjuk.
Érezzük, hogy mostanra laktunk jól, én néha nagy szenvedések és kenyerek megevése árán, mindenesetre érdekes és egyedülálló élmény volt, voltak finom falatok, és kevésbé jelentős ízélmények,tizenegy órakor távozunk, és azon gondolkozom, hogy tényleg nem kell elkapkodni az étkezést, de azért jobb, ha az ember valamennyire jól is lakik a fogások végeztével. Ami nekünk az utolsónál sikerült csak. De kipróbálni mindenképp megérte, különös hangulat, kiszolgálás és ízek, csak nagyító alatt...

Amerikai palacsinta

2009-03-14T06:06:00.000-07:00

Reggelire omlett, rántotta vagy szendvics helyett laktató és finom az amerikai palacsinta. Mi a palacsintát általában ebédre vagy desszertként esszük, de a tengeren túl ez gyakori reggeli, frissen, melegen fogyasztva a legfinomabb, de hidegen nassolva is jól esik. Tapintása puha, mint a szarvasbőré.
A tésztája így készül:

1 bögre liszt
1 bögre tej
2 tojás
egy kevés olvasztott vaj
1 teáskanál cukor (a mai receptek nem írnak cukrot, de szerintem nem árt ennyi bale)
1 zacskó sütőpor
két csipet só

Egy kis vajat melegítünk a serpenyőben, és kisütjük a palacsintákat, nem kell, hogy teljesen körbeérjen, legyen kisebb, mint a magyar, de mivel nem folyós a tészta, ezért nem is folyik szét a peremig.

Ha készen vannak, együk meg melegében, csurgassunk rá juharszirupot, én tettem rá karamellszószt és csokiöntetet,

valamint a még nyers felére pakoltunk banán és almakarikákat, és utána fordítottuk meg.

Lehet sósan is csinálni, süthetünk rá bacont vagy sonkát, esetleg tojást, vagy tehetünk rá kukoricát is.

Cheesecake - Sajttorta

2009-03-06T13:11:00.000-08:00

Egy anno Belgiumban élő barátnőmtől kaptam egy doboz speculoos kekszet, amiből remek sajttortát lehet készíteni, vettem egy rakat philadelphiát, és nekiálltam. (chilivanilia) Elővettem egy kerek tortaformát, kivajaztam, sütőpapírt tettem bele, és a kekszet (kb 30dkg) - daráló híján - a kezemmel összemorzsoltam, nem is kell, hogy nagyon apró legyen, majd összekevertem 10-12 dkg vajjal, amit előtte megolvasztottam kicsit, és erősen benyomogattam a tortaforma aljára, ezt pedig beraktam a hűtőbe, ahol összeállt és megkeményedett. 5 és fél doboz vajkrémet (ne legyen hideg) egy tálban összekevertem 15 dkg porcukorral, (ha a keksz nem édes, ahhoz is rakjunk egy kis cukrot), teszek még a tálba 1 dl tejfölt, 1 dl tejszínt és egy kis reszelt citromhéjat és a citrom levét, de nem sokat, ne legyen túl citrom ízű, és két teáskanál étkezési keményítőt, 2 egész tojást és még 3 tojássárgáját..
Összekeverem, csomómentesre, és ráöntöm a torta aljára, bele a formába. A formát becsomagolom fóliába, hogy ne legyen rajta semmi rés, majd egy forró vízzel félig teli tepsibe állítom, és így sütöm háromnegyed óráig. Ha lehűlt, beteszem a hűtőbe, és hagyom egy éjszakát vagy pár órát állni. Nagyon rá lehet kívánni, és nehéz abbahagyni, legszívesebben már másnak csinálnánk a következőt...

Mártogatós

2009-03-05T14:18:00.000-08:00

Jön a tavasz, utolérnek minket a ropogós, finom, friss zöldségek, és még aki nem szereti őket annyira - mint pl én - az is rákívánhat egy ilyen könnyű vacsorára, mint ez a Mártogatós.
Egy kis márványsajtot összekeverek egy doboz natúr joghurttal, esetleg kefirrel, én múltkor tettem bele egy kis mustárt is, de nem kell sok, egy kis bors, és kész a mártás.

Vettem friss szárzellert, répát és piros pritaminpaprikát, de jó hozzá a kígyóuborka vagy a hosszú jégcsapretek, ezeket felvágom csíkokra, belemártogatom a sajtkrémbe, és leharapom, és élvezem, ahogy roppan a friss zöldség a fogam alatt...

Olasz est - alap olasz ételek

2009-02-27T07:12:00.000-08:00

Megint összejöttünk, a lányokkal már kora délután, a fiúk később csatlakoztak, hogy egyenek. Olasz ételeket készítettünk, mondhatjuk, hogy az alap olasz ételeket.

Előételnek bruschettát, de a feltétek elkészítése elég sok időbe telt,

volt májas-gombás, pestos, sima fokhagymás olaj, paradicsomos-kakukkfüves és olajbogyós-mozarellás-bazsalikomos. Friss bagettszeleteket sütöttünk pirosra hozzá. Capresevel ettük. (bazsalikom, paradicsom, mozarella)

Aztán az első főétel gnocchi volt, márványsajtos-diós szósszal, az íze kissé kesernyés, megosztott minket, van, akinek nagyon ízlett, van, akinek egyáltalán nem. Én a kesernyéssége miatt az utóbbi csoportba tartoztam.

Aztán jött az eredeti lasagne, aminek a receptjét a bűvös szakácsról szedtem (http://buvosszakacs.blog.hu/2008/10/23/lasagne_al_forno"), marhanyakból csináltuk, és a csillagánizstól meg a szegfűszegtől édeskés íze lett, és olyan sötétbarnás, ha színnel kéne kifejezni. Nekem közelebb áll a szívemhez a "magyaros" változat, darált sertéscombból, édeskés és mentolos fűszerek nélkül, de érdekes ízhatás volt.

A desszert pedig pannacotta, karamell szósszal, csak úgy etette magát, még most is összefut a nyál a számban, ha az ízére gondolok.

Mackó cukrászda - Veszprém

2009-02-27T06:34:00.000-08:00

Újra cukrászda. Mackó cukrászda, Veszprém.
Kedves kis cukrászda, nem cirádás, inkább barátságos, kis asztalok, a pult mellett oldalt kancsó és pohár, a kancsókban víz, eszembe jutottak a régi iskolás menzaidők, ettől még jobb hangulatom lett a sütizéshez. Minden nagyon friss, az isler kicsit más, barna, kívül-belül, a tészta is kakaós. De porhanyós. A diós mignon isteni, mikor beleharapok, a szemem előtt táncolnak a valódi diódarabok, semmi műaroma. A puncsdesszert is porhanyós, omlós, friss, még szinte olvad rajta a máz.

Klassz étterem

2009-02-15T07:17:00.000-08:00

Este Klassz étterem. Laza kiszolgáló sereg, talán kicsit felkészületlen. Az étlap lehet, hogy gyakran változik, de körülbelül 6 fogás közül választhatunk. Tízen vagyunk, és körülbelül 5 percbe telik, míg a pincér egyenként leteszi elénk a kenőkést, és a többi evőeszközt. Kérünk egy üveg bort, nekem töltenek utoljára, és két cseppet kapok a poharamba. Sült mangalica tarját kérek szalonnás árpagyöngyös rizottóval, paprikamártással. A hús rettentően zsíros, a fele mócsing, a köret pedig szintén nagyon olajos. Bírom a zsíros ételeket, de ez még nekem is sok. A tányér szélén öntetcsíkok, a tányér legalább meleg.

Desszert: Narancsos cremé brulée. Bár a narancsot nem érzem nagyon benne, a desszert kiváló. Karamellizált tetejű, krémes desszert, szinte abbahagyhatatlan. Sajttorta: friss, kívánatos tortaszelet, eltalálva.
Mindent összevetve csalódottan ücsörgök a vacsora végén, hiányérzettel.

Farsangi fánk

2009-01-31T09:38:00.000-08:00

A farsangi időszak közeledtével már összefut a nyál a számban, mert tudom, hogy itt az ideje a fánknak.
Házi baracklekvárral és jó porcukrosan az igazi.

Érdemes frissen, még melegében fogyasztani, mert utána valamennyire összeesik.

Melegen puha, levegős és könnyű, egy kiadós leves után tökéletes fogás. Már a nagyanyám is e recept szerint készítette, érdemes előtte bicepszre edzeni...

A recept:
1 kg liszt
1 csomag élesztő
1 l tej
Só
4-5db tojássárgája
5 dkg olvasztott vaj vagy zsír
4 kanál cukor

A tojássárgáját 3 kanál cukorral, csipetnyi sóval kikeverjük. Egy bögrében negyedig langyos tejet, az élesztőt és egy kanál cukrot összekeverve megkelesztjük. A liszt felét és a vajat összekeverjük a tojássárgájával és a meleg tejjel, majd hozzáadjuk az élesztőt, a maradék lisztet, és még annyi tejet, hogy lágy tészta legyen.
Habosra verjük és meleg helyen letakarva legalább duplájára kelesztjük.
Lisztes deszkán kicsit összegyúrjuk, majd kinyújtjuk, utána kiszaggatjuk és lisztes tálcán letakarva kelesztjük, majd meleg olajban kisütjük. A felső oldalával - amelyikbe belenyomtuk finoman az egyik ujjunkat - lefelé tesszük az olajba. Másik felét fedő alatt sütjük.

Cigánypecsenye-körkép I.

2009-01-31T09:18:00.000-08:00

Egyik kedvenc főfogásom a cigánypecsenye. Remek látvány, mikor a szalonna zsírjától csillog a jó fokhagymás hús, mellette aranylik a ropogós sült krumpli, és hófehér káposztasalátát tálalnak hozzá. Általában hasonlóan készítik, de azért érhetnek minket csalódások és kellemes meglepetések.

Butykos vendéglő- Eger
Még csak nézelődünk a hely előtt, de kicsit erőszakos vendégcsalogatók ugranak ki az ajtó elé, és behívnak, de mivel éhesek vagyunk, és a Cigánypecsenye felirat elvette az eszemet, bemegyünk. Kérem a pecsenyémet. Káposztasalátával.
Kiváló, amilyennek lennie kell. Pár párc alatt elkészül, hallom, ahogy klopfolják, szétterül a friss pecsenyehúson a préselt fokhagyma, mellette a pirospaprikás szalonna, és friss, ropogós hasábburgonya. Egy jó adag káposztasalátát kapok hozzá.
Gyomrom kitágulva, de pont jól lakom, se több, se kevesebb. Hozzá egy kis szóda, és megtörlöm a szám. Jól esett a hideg téli nap csúcspontjaként ez a fogás, megmelegedtünk. A kiszolgálás korrekt, gyors.

Butykos Kisvendéglő
3300, Eger , Szépasszonyvölgy 1.pavilon.

West End
A West End aljában elindulok az "éttermek" felé hátra, és az első vagy második ablaknál kikérem a cigánypecsenyémet. Elvitelre kérem, de az illattól alig bírok metrózni.
Otthon kibontom, korrekt adag, alul káposztasaláta, friss sültkrumpli, hasáb. Rendben van.

Mignon-körkép

2009-01-31T08:38:00.000-08:00

A puncsos/epres mignon az egyik kedvenc süteményem gyerekkorom óta. rálelhetünk a közértes, száraz mignonra, vagy ha mázlisták vagyunk, akkor az isteni puha omlósra. Most időről-időre megpróbálom összegyűjteni, hogy hova érdemes mignonért menni, illetve mit jobb inkább elkerülni.

Sugar! Cukrászda:
Puncsos mignon nincs, csak a hasonló külsejű epres és málnás.
Percekig gondolkoztam rajta, hogy mire emlékeztetnek az ízei, majd rájöttem, volt régen az a pufasztott piros málnaízű bogyó, a zizi párja, amivel apám annak idején a halakat etette, ha horgászott, és én imádtam. Emiatt boldog és nosztalgikus érzések ébredtek fel bennem evés közben, de ennek ellenére kicsit mesterséges ízű a sütemény és a máz túl kemény, lepereg.

Katona József Színház büféje:
Az egyik legfinomabb mignon, amit valaha ettem. Iszonyú friss, puha, és krémes, de mégse túl gejl. Epres krémmel. Mikor a felső ajkunkra ráragad a friss máz, az felejthetetlen. Édes és finom.

Gerbeaud: Kicsit száraz és kemény, és a tetején lévő kókusz inkább érződött rajta, mint maga a sütemény íze. Finom, de átlagos. A karamellás viszon nagyszerű.
Dobos cukrászda - Eger: Finom, friss, puha. Talán a cukrászda hírnevével lehetne finomabb.

Dobos Cukrászda - Eger

2009-01-25T10:23:00.000-08:00

1966 óta van jelen Eger életében a Dobos Cukrászda. Díszes beltér, széles választék, Kellemes kávéházi hangulat, tágas terek, patinás bútorok. Béka desszert. Önkényesen több borravalót hagy magának a pincér, de az alap kiszolgálás megvan: kapunk vizet sütemény és a kávé mellé. Ár-érték arány nem annyira pozitív.

Szenátor Ház - Eger

2009-01-25T10:18:00.001-08:00

Kedves kis hely, alacsony belmagasság, fehérre meszelt falak, két terem, mindegyikben pár kis körasztal. A falon ékszermustra, kiállítás, oda nem illő.
Amit rendelek:
Sertéspecsenye saját paprikás húsával töltve hálóban, friss paradicsom-paprikával pirított burgonyával, szalonnás zöldbabbal

Pecsenyéhez nagyon száraz húst kapok, szálas és szikkadt, a kenőkéssel nagy munka, míg felszelem. Az íz és a fűszerezés rendben. A szalonnás zöldbab üdítő köret hozzá, de hervasztó, hogy nem a legszebb zöldségeket használták fel.
A krumpli kemény, de ízes, kicsit száraz az egész vacsora a paprikával és paradicsommal együtt.
Kedves kiszolgálás, kellemes környezet, korrekt ízek.

Karácsony

2008-12-25T11:09:00.000-08:00

Karácsonykor nálunk 24-e este borlevessel indul a vacsora, fehérborból, habosan, majd a halászlé, idén gyufatésztával, ezt követi a hagyományos menü, a rántott ponty és sertésszelet. A köret majonézes és zelleres krumplisaláta, majd desszertnek a beigli.
Ilyenkor előkerül a régi családi étkészlet, az ezüst evőeszközök, a porcelán tányérok és csészék, a sorszámozott szalvétagyűrűk, monogrammal.

A kanál hatalmas, alig bírjuk a szánkba venni, de mindennek megvan az összehasonlíthatatlan hangulata.

De a 25-ét talán még inkább várjuk, mert akkor van kacsa,

párolt lilakáposztával,

zsírban megforgatott főtt reszelt krumplival,

és a megmaradt salátákkal.

Kiskakukk

2008-12-21T13:51:00.000-08:00

Csúszós, csatakos úton végigsomfordálunk, és végre megérkezünk az esőben a Kiskakukk Étterembe, ahol bekísérnek az asztalunkhoz, bajszos pincérünk kicsit megvárat, miután otthagy minket, mert még időt kérünk. Kiválasztom a bort, a többiek a rövidet, és beleeszem a maceszgombóccal gazdagított húslevesbe, ami nem egy hatalmas ízélmény, egy közepes langyos levest kapunk.
Van benne hús, szálas.

Majd a többiek fügével töltött pulykamellet rendelnek mandulás krokettel, párolt brokkolival és burgundy mártással, ami mindenki tetszését elnyeri, én pedig magyaros szűzérméket.
Lecsós kisütött krumplival kapom, de az érme kétséges, több, mint valószínű, hogy nem szűzérméről van szó... A magyaros ízekhez hozzátartozik az erős paprika, de amit leemelek az adagomról, még az erőset bíróknak is nagy kihívás. Már paprika nélkül folytatom az evést, de percenként fújok orrot, nekem túl csípős az étel, és bár finom lenne, nem tudom emiatt élvezni.
Nem telek el a fogással, de kérem a desszertet. Csokiszuflé narancsöntettel, ez már látványra szebb, hitelesebb, de a szuflé inkább süteményszerű, a narancsöntetbe pedig belekeveredhetett a másik desszert piros gyümölcsének öntete.
Kicsit házi süteményszerű íze van, a kísérletezgetőktől, nem annyira meggyőző.

A terítőt is hiányoltam, de a kakukkos óra szólt...

Citromdzsem

2008-12-20T22:00:00.000-08:00

Karácsonyra lekvárokat, dzsemet találtam ki ajándéknak, és mivel nemrég limoncellot készítettem, citromdzsemre gondoltam a barátaimnak. Majd nekiálltam pár üveg narancslekvárnak is, aminek lehámozott héját a limoncello mintájára (lsd. lejjebb) narancslikőrnek készítettem el.

A citromdzsemet így:
Citromlekvár
Hozzávalók:
1 kg citrom
40 dkg cukor
Fél pohárnyi víz

Elkészítés: Meghámozzuk a citromot, és levágom róla a fehér részt is. 2-3 napig vízben áztatom, naponta párszor lecserélem frissre a vizet. Pár nap után apró darabokra vágom fel a gyümölcsöket, kiszedem a magjait, és azokat kidobom.
Szirupot készítek - a kevés vízhez hozzáadom a cukrot, pár perces főzés után hozzáteszem a citromdarabokat. Főzöm, amíg összeáll és besűrűsödik. Ez eltarthat akár fél vagy egy órán át is.

Ha nagyon híg marad, hozzátehetünk egy kis zselatint, de ha hagyjuk kihűlni, még tovább sűrűsödik. Üvegekbe töltjük.

A zöld tündér - Az abszint

2008-11-29T07:02:00.000-08:00

Párizs egykor, füstös, tompa fényű kávézók, tompa tekintetű csendes és örjöngő művészek, buja cinóberpiros rúzsú nők, zongora és bágyatag érzékek. Ülnek a művészek hasadt fejjel, és kortyolgatják a zöld mérget, az abszintot...
Ez a kor már visszahozhatatlan, de azért Prágában járva hoztunk haza egy üveggel, vásárolva hozzá egy speciális kanalat. Ezt a lyukacsos eszközt hozzátámasztottuk a pohárhoz, ráraktunk egy-két kockacukrot, átcsurgattuk rajta az alkoholt, majd meggyújtottuk, és néztük, ahogy kéken égett. A karamellizált cukrot belekevertük az italba, majd felöntöttük egy kis vízzel. Prágában víz nélkül ittuk. A sört nem szeretem, a bor altat, a pálinka egy idő után bugrissá tesz, de az abszint az, amitől mindig jó kedvem kerekedik pillanatok alatt...

http://hu.wikipedia.org/wiki/Abszint"

Zila kávéház - Krisztina cukrászda

2008-11-29T06:41:00.000-08:00

Hűvös estén belépünk a Zilába, végigbattyogunk a hosszú folyosón,el a sütemények előtt, leülünk a teremben a helyünkre, és kezdődhet a vadászat. Amerikai limonádét kérek, és egy kis Bolyhos ágyas cigánymeggy pálinkát. A többiek birset.
A pálinka elnyeri ízlésemet, az általam választott jobban, mint a birs.
A limonádé csak úgy itatja magát, tele gyümölcsel, cukorsziruppal édesítve, sok zúzott jéggel, csak úgy nyelem, jól esik.
Megeszünk ketten egy húslevest, (Házi húsleves velefőtt zöldségekkel, csigatésztával) érződik, hogy nem leveskocka, minden benne van, bár ettem már jobbat is, de kielégítő.

Majd kihozzák az erdei gombaraguval töltött pulykamellet gorgonzolamártással, zöldséges rizslepénnyel, burgonyalángossal.

Ránézésre kis adagnak tűnik, elszomorodom, hogy nem fogok jól lakni. De a négy tekercs elfogyasztása a harmadiknál már kihívásnak tűnik, de sikerül vele megbirkóznom.
Isteni ízek, harmóniák, a sajtmártás telitalálat a húshoz, a köret pedig szintén remek, a rizslepény friss, lágy omletthez hasonló, ízes,a burgonyalángos pedig jókora adag, és szintén ízletes.
S. úgy tűnik, megint melléfog: Szarvasragu vargányával, áfonyás glace-szal, burgonyafánkkal, ezt kéri, a szarvas rágós, és nem különösebben ízletes.
Majd jön az est fénypontja, a desszert.
Kivonulunk csapatosan a süteményes pult elé, a pincér finom noszogatására, ugyanis háromnegyed 10 van, 10-kor pedig bezár a hely.
S.-nak kérem az ország tortáját, a szilvapálinkásat, a szatmári szilvatortát, magamnak pedig csipkebogyó tortát, világújdonság mindkettő, bár több süteményt elláttak ezzel a cimkével. A szilvatorta kicsit tömény, de jó az összhang, a csipketorta pedig menyei, rég ette ilyen jót, vaníliapudingos jellegű alap, elkezdem enni, és folyik ki belőle a csipkebogyó lekvár, a teteje pedig kemény fehércsokoládé, nagyon passzol együtt a három íz. Felejthetetlen számomra. Teli hassal, mosolyogva távozunk.

VEGA - Indiai magyarosítva - Töltött párnácska

2008-11-09T13:10:00.000-08:00

Töltött párnácska

Tészta: 2 bögre liszt (használhatunk fehér, teljes kiőrlésű és graham lisztet is), 1 csomag élesztő, csipetnyi cukor, só, 3 evőkanál vaj (legjobb a tisztított vaj, vagyis ghí, de sima vajból vagy növényi olajjal is elkészíthetjük, de ghítől lesz igazán omlós a tészta)
Az élesztőt felfuttatjuk egy kis langyos cukros vízben. Összekeverjük a lisztet, sót, zsíradékot, majd hozzáöntjük a felfuttatott élesztőt. Meggyúrjuk a tésztát úgy, hogy elváljon az edény falától. ha túl száraz önthetünk hozzá langyos vizet, ha túl nedves, adjunk hozzá lisztet. Fél órát hagyjuk pihenni, közben egyszer még átgyúrhatjuk.
Majd szakítsunk le kis gömböket a tésztából, kör alakúra nyújtsunk ki és töltsük meg a töltelékkel. Utána hajtsuk össze a kört és sodorjuk meg a végét, hogy ne jöjjön kis a töltelék.
Közepes lángon, kivajazott tepsiben süssük aranybarnára.
Tölteléknek használhatunk pirított zöldségeket, sajtot, juhtúrót, de elkészíthetjülk édesen is. Megtölthetjük darált diós-almás, túrós-mazsolás vagy mákos-meggyes töltelékkel is. Készíthetünk hozzá paradicsomos, avokádós, de pudingos, lekváros öntetet is, ízlésünktől, kedvünktől és az otthon található alapanyagoktól függően. /Era/

VEGA - Vegetáriánus töltött káposzta

2008-11-09T13:08:00.000-08:00

Téli vegan töltött káposzta

Hozzávalók: 10 nagyobb káposztalevél, 20-30 dkg savanyú káposzta, egy rúd gabonakolbász, 1,5 bögre rizs, 2 fej hagyma, 1 csomag kapor, só, bor, bazsalikom, 4 gerezd fokhagyma, pirospaprika, olívaolaj v. napraforgóolaj, 3 dl gabonatej (rizs, szója, zab), chili

A káposztaleveleket és a szálas savanyú káposztát átmossuk vízzel és félre tesszük.

Megfőzzük a rizst. A főzővízbe teszünk egy kisebb paradicsomot félbe vágva, paprikát, petrezselyemet, egy kisebb fej hagymát, egy gerezd fokhagymát (ezeket a főzés után kiszedjük, ezért nem vágjuk apróra), fűszereket: sót, borsot, bazsalikomot. Egy másik edényben pirítunk olajon egy fej hagymát, beletesszük a gabonakolbászt, majd összekeverjük a kész rizzsel. A gabonakolbász helyett ízlés szerint használhatunk apróra vágott szejtánt vagy beáztatott szója granulátumot.

Tetszés szerint fűszerezhetjük még sóval, borssal, petrezselyemmel, bazsalikommal.

A rizst beletöltjük a káposztalevelekbe és elhelyezzük egy olajjal kikent sűtőedénybe.

Egy réteg töltött káposztalevél után teszünk néhány karikára vágott paradicsomot majd még egy réteg töltött levelet. A szálas káposztát és a maradék rizst a levelek közé szórjuk. Végül ismét ráteszünk egy réteg paradicsomkarikát, megszórjuk kaporral.

Készítünk gabonatejből egy majonéz sűrűségű mártást (lehet szójatejfölt, sűrűbb tejet használni vagy burgonyakeményítővel sűríteni). Ahhoz képest, hogyan fűszereztük a töltött leveleket, tehetünk a mártásba még ízlés szerint pl. pirospaprikát, chilit, kaprot, sót, borsot, aprított fokhagymát. Ráöntjük a szószt a levelekre. Közepes hőmérsékleten kb. ¾ órát lefedve pároljuk, majd további negyed órát fedő nélkül sütjük. /Era/

Prágai ízek

2008-10-26T09:35:00.000-07:00

Prágában jártunk. Gazdag kulináris élményekkel tértünk haza, rájöttem, hogy az őseim nem véletlenül voltak tótok a családi legenda szerint, mert ezeket az ízeket nagyon közel éreztem magamhoz.

Hús - általában sertés vagy kacsa, és emellé többféle köret, fehér- illetve lilakáposzta, knédli és krumpli - ízkavalkád, leöntve egy kis slivovitzával.
Az első helyen egy bohém tálat ettem, kacsával, malachússal, sertéssel és rösztivel, kenyérrel, káposztával.

A következő helyen cseh oroszlán fantázianevű tálat kértem, ami hasonlókból állt, mint az előző vacsora, kiegészülve sült hagymával, és lilakáposztával.

Limoncello - az olasz citromlikőr

2008-10-22T11:14:00.000-07:00

Nápolyban jártamkor jegyeztem fel a limoncello elkészítési módját, és hazaérkezéskor alig vártam, hogy elkészíthessem. Akkor még lehetett kapni a patikákban fél literes alkoholt olcsóbban, de már csak kisebb adagban árusítják elég drágán. Ezért jobb híján megteszi valami tiszta ital, esetleg pálinka vagy vodka is alapszesznek.
íme a recept:

Vegyünk 5 darab szép citromot, mossuk jól meg, majd hámozzuk le a héját, de csak a sárga részt, a fehéret hanyagoljuk. A felvágott citromhéjat tegyük egy befőttesüvegbe, majd öntsük rá a fél liter alkoholt, és zárjuk jól le. Hagyjuk állni 7-10 napig, olykor rázzuk meg kicsit.

Egy hét után 375 gramm cukrot fém lábasban 8-10 deciliter vízzel összeforralunk, szirupot készítünk.

Ha kihűlt, hozzáöntöm a leszűrt citromos alkoholt, és kész is.

Kaltenberg - Bajor Királyi Étterem és Söröző

2008-10-20T00:58:00.000-07:00

Negyedórát várunk toporogva-ácsorogva az előre lefoglalt asztalunkra, mert állítólag az asztalunknál ülő vendégek nem óhajtanak távozni. Majd végre leültetnek. Téglaborításos belső tér, labirintusos apró zugok, hangoskodó turisták. Ezen a délutánon legnagyobb ellenfeleink. Apró porszemként ülve figyeljük, ahogy az utánunk érkező spanyol csoportnak már a levest hozzák, és mire a főételt is, addigra megkapjuk italunkat, ekkorra már egy óra telt el megérkezésünk óta. Én bodzaszörp, a többiek sör. A bodzaszörp inkább szénsavas ásványvíz, néhány heves keverés után fellélegzem, elkezdem érezni a bodzaízt. Megjön a leves, az étlap szerint: bazsalikomos paradicsomleves parmezánnal. Amit pedig kapok: aranyfácán sűrített paradicsom, némi vízzel higítva és megfűszerezve, teljesen sűrűn, szerintem nem túl frissen reszelt parmezánnal.
Főételek: Vajhal rózsaborsmártásban egész főtt burgonyával. A burgonya ízetlen, a vajhal annyira nem omlós, az olajos tejszínes szósszal hamar befalom, és éhesen várom, hogy a többiek is végezzenek. A desszertet otthon fogyasztjuk el, fel akarnak ajánlani ingyen réteseket, de nem fogadjuk el, már látványra sem kecsegtető.
A zenészek és a vicces, nyüzsgő pincérek a Bellevillei randevú animációját juttatják eszembe, mellettem pedig már ajánlják a címet: Magyar vagyok, nem turista – ezúttal nagy bánatomra.

Török est - török ízek

2008-10-04T11:15:00.001-07:00

Egyik péntek este megleptük magunkat azzal, hogy baráti társaságban török ételeket készítünk, közben török zene szólt, és viszonylag hamar, még éjfél előtt tálalásra került a sor.
Kezdtük egy joghurtos báránylevessel, amit csontból és kevés húsból készítettünk, zöldségekkel, majd hozzáadtuk a joghurtot.

A főétel kebap volt.

Hagymát pirítottunk, majd megpuhítottuk rajta a lecsontozott, pár centis darabokra vágott bárányhúst,

és paradicsomlével összefőztük.

Tettünk hozzá egy különleges édeskés fűszerkeveréket.

Utána még 10 percig sütöttük forró sütőben.

A levét félretettük, a ragut pedig összekevertük mexikói zöldségkeverékkel.
Ezután kinyújtottuk a levelestésztát, majd feldaraboltuk 10-12 centis négyzetekre, ezekből lesznek majd a batyuk.

Ezeket kis pihentetés után beolajoztuk, majd újra kinyújtottuk. Megtöltöttük a húsos töltelékkel, és batyukat készítettünk belőlük négy sarkukat behajtogatva.

Tepsibe helyeztük a csomagokat, fejjel lefelé, hogy ne nyíljanak szét, megkentük tojással, majd 10 percig forró sütőben sütöttük, majd még közepes lángon, amíg meg nem pirult.

Ezután tálalunk, és a maradék hússzószt hozzáöntjük, ha maradt töltelék, mellé lehet tenni azt is.

A desszert a kedvencem, a baklava volt.
Margarinnal kikenjük a tepsit, majd lefektetünk pár réteslapot,

megkenjük azt is margarinnal, és rászórjuk a darált vagy durvára tört diót, amibe teszünk egy kis fahéjat.

Ezt pár laponként rétegelve folytatjuk, a tetejére kb 4 lapot helyezünk.

Sütés előtt háromszögekre szeljük,

majd megsütjük.

Cukorszirupot készítünk, mézet is téve bele, és a még meleg baklavára csurgatjuk.

Cafe Kör

2008-10-04T09:58:00.000-07:00

A már lecsendesedő belvárosban megérkezünk estefelé a Café Körbe.
A falon egy nagy papírtekercs a napi ajánlattal, kissé esetlenül ugrunk fel az asztaltól, miután a pincér nyüstöl minket, hogy olvassuk el, majd megállunk egy asztaltársaság fejebúbjánál, és onnan olvasgatjuk zavartan a napi menüt.
Bélszínjava zöldborsmártással, vasalt burgonyával.
A zöldbors mártás nagyon finom, illik a húshoz, az adag ár-értékaránya nem a legjobb, egyáltalán nem lakom jól.
Kérem desszertnek a házi csokitortát, és arra vágyom, legyen hozzá málna, és lesz is,
M. Darázsfészket kér, valíliaszószzal, ami tulajdonképpen diós csiga sodóval, nem túl különleges, de alig bírom abbahagyni.
Pár hiányosság, többek között a fogpiszkáló hiánya szemet szúr, főleg miután elfogyasztottam a steak-em, és a hús rostjai megülnek a fogaim között.
De pozitívum és a titok mindenképpen a kiszolgálásban rejlik, a bélszín megérkezése után ismét odajön hozzám a pincér, hogy rendben át van-e sütve a hús.
Összességében az étterem nagyon jó, a légkör kellemes, az ételek hibátlanok hellyel-közzel, de nem adnak túl sok pluszt az életünkhöz.

Kinley Bitter Rosso - Tiszta Olaszország

2008-10-04T09:49:00.000-07:00

Kizárólag a vendéglátóegységekben kapható a Kinley különleges itala, ha Campari Sodara vágyunk, de alkoholmentesen, vagy vissza szeretnénk idézni az olaszországi nyaralást, kóstoljuk meg a kesernyés, izzóvörös szénsavas italt, és ízlelgessük a Bitter Rossot... Amaretto aroma, pezsgés és szín...

Kashmir Indiai Étterem

2008-09-04T22:00:00.000-07:00

Idegenkedem ettől a konyhától, még nem ettem jó indiait, kicsit csüggedten érek a helyre.A légkör kimondottan barátságos, kicsi hely, miénk egy nagy asztal, és fent az emeleten van még pár embernyi hely.Kijönnek a magyar pincérek, ami kicsit csalódással tölt el, de a mosdóba kifele menet belebotlok egy hihetetlenül, már szürreálisan mosolygó indiai férfival, aki tovább hajt az irányomban. A mosdó stílusos, indiai motívumokkal, anyagokkal.
Visszaülök a helyemre, és kihozzák az italomat, rózsaszirupos limonádét, és még inkább rájövök, mennyire odavagyok a rózsás dolgokért, italokért. Nagyon finom, úgy szürcsölöm, hogy közben azt kívánom, bár sose fogyna el. Akkor végigfut az agyamon, hogy megint befeszítettem magam, és szándékosan állok talán ellen az indiai gasztronómia csábításának, de az este további része bebizonyítja, hogy nem így van.
Előételnek kapunk egy vegyes tálat, samosával, pakorával, eddig minden rendben, nagy étvággyal fogyasztjuk el tízen a három tálat. Majd főételnek szintén egy vegyes kóstolótálat kérek, amiben elvileg van vajhal, marha, bárány és csirke.
A hal isteni, megfelelően fűszerezett és omlós, jól illenek hozzá a mártások, de a többi szinte mind csirke, amitől meg akartam óvni magam. Elkélnek a mártások, mert a húsok szárazak, ellenben a szószoktól bizarr színük van,zöld, és piros. Mikor megkérdezem, melyik a marha, a pincér rámutat egy hófehér húsdarabra, amit meglepetten konstatálok, és szerintem ugyanúgy csirke volt az is, mint a többi hús a tányéromon, kivéve az apró kolbászszerűséget, ami valószínűleg a bárány.
A desszert remek, keleties és édes, mézzel csurgatott és mézben áztatott. Vegyes érzésekkel hagyom el a helyet, de a színek a szemem előtt táncolnak még sokáig...

Lánchíd Söröző

2008-05-28T11:34:00.000-07:00

Végre újra a rég nem látott Lánchíd söröző, éppen azzal a pincérrel, akit szeretek, olyan kedves, és nem a vendégek kedvéért, hanem tényleg...
Szeretem ezt a helyet, az illatot, ami mindig ugyanaz, és jó, a mindig friss, másféle virágot, most mályva színű liliom.
Voltunk már itt lelkizni, borral leönteni az abroszt, lányságot búcsúztatni a görög mazsolaborral, Mavrodaphnéval.
Figyelni a törzsvendégeket, az emberek mozdulatait, hogy vajon ki miért jár ide... Vagy csak figyelni az utcát, és a rajta kopogó esőt, vagy szimatolni a nyár vége fülledt illatát. Ide mindig jó bejönni, ülni, inni, merengeni vagy világot megváltani, körözöttes kiflit enni és nézni a fényképeket.

Kárpátia Étterem

2008-04-03T22:30:00.000-07:00

A Kárpátia étterem tényleg csapnivalóan rossz volt, ezt nem lehet szépíteni, életem legszánalmasabb éttermi élménye. Elkorcsosult slágeres élő cigányzene, turistás bőgővonópróbálgatással, apró féltenyérnyi adagok, késsel elvághatalan (!) kacsa, az én mangalicaszűzem satnyább anyám és néhai nagyapám isteni malacsültjénél, a desszertem pedig, a mascarponés eperkrémmel töltött kis kosárkák akár ott se kellett volna, hogy díszelegjenek a tányéron, mert így se vettem észre őket jobban, annyira pirinyók voltak.

Premier Étterem

2008-02-04T22:00:00.000-08:00

Péntek este Premier étterem, vacsora, tízen.
Furcsa és ellenszenves túlbarna pincér, keserű bélszín és libamáj, keserű máktorta.

Bortúra

2007-10-08T11:17:00.000-07:00

Villány – vörösbor fesztivál.
Kocsiba be, útnak indulás. A déli lankák, dűlők mellett robogva a lezárt várost kétszer átszelve elérkeztünk a szállásunkhoz, és miután lepakoltunk, egyből indultunk be a standokhoz, hogy feltérképezzük a borterepet.

Végigjárjuk a pincesort, majd a standokat, Günzer Zoltán borai ízlenek. Külön leválasztva egy részen a „nagyok” – Bock, Gere, Tiffán. A fiatal Gere pinot noir-ja nagyon jó, az aranyáron vásárolt idősebb Gere bora ugyanebből a fajtából egyikünknek sem ízlik.

A hatodik bor után már szinte nem tudjuk megkülönböztetni a borfajtákat sem, ráadásul az álom ólomként ragadt a szememre, így öt óra körül visszamegyünk a szállásra pihenni egy kicsit, majd egy kávé után, immár P-vel kiegészülve hatan battyogunk vissza a paradicsomi helyszínre, és még a józanságból való kilibbenés előtt lenyomunk egy dodgem-meccset a hirtelen felállított vidámparkban.

Este a nagy borászok standjainál szinte kibírhatatlan tömeg, még jó, hogy délután már végigjártuk azokat. Fél órás sorban állás a Polgárnál, nem tudom, miért, de idehúzott, idevonzott valami, megkóstolom a Polgár cuvée-t, és máris tudom, miért kellett idejönnöm. Másnap fel is mászunk Polgárékhoz, és mindannyian veszünk valamit.
Lila fogakkal és vörös nyelvvel térek haza, majd felbontom az Ősi pincészet vörös cuvée-jét, és ott folytatom, ahol szombaton elkezdtem...