Előételnek bruschettát, de a feltétek elkészítése elég sok időbe telt,



Aztán az első főétel gnocchi volt, márványsajtos-diós szósszal, az íze kissé kesernyés, megosztott minket, van, akinek nagyon ízlett, van, akinek egyáltalán nem. Én a kesernyéssége miatt az utóbbi csoportba tartoztam.

Aztán jött az eredeti lasagne, aminek a receptjét a bűvös szakácsról szedtem (http://buvosszakacs.blog.hu/2008/10/23/lasagne_al_forno"), marhanyakból csináltuk, és a csillagánizstól meg a szegfűszegtől édeskés íze lett, és olyan sötétbarnás, ha színnel kéne kifejezni. Nekem közelebb áll a szívemhez a "magyaros" változat, darált sertéscombból, édeskés és mentolos fűszerek nélkül, de érdekes ízhatás volt.

A desszert pedig pannacotta, karamell szósszal, csak úgy etette magát, még most is összefut a nyál a számban, ha az ízére gondolok.

1 megjegyzés:
Az Igen, talan igy
Megjegyzés küldése