A pálinka elnyeri ízlésemet, az általam választott jobban, mint a birs.
A limonádé csak úgy itatja magát, tele gyümölcsel, cukorsziruppal édesítve, sok zúzott jéggel, csak úgy nyelem, jól esik. Megeszünk ketten egy húslevest, (Házi húsleves velefőtt zöldségekkel, csigatésztával) érződik, hogy nem leveskocka, minden benne van, bár ettem már jobbat is, de kielégítő.
Majd kihozzák az erdei gombaraguval töltött pulykamellet gorgonzolamártással, zöldséges rizslepénnyel, burgonyalángossal.
Ránézésre kis adagnak tűnik, elszomorodom, hogy nem fogok jól lakni. De a négy tekercs elfogyasztása a harmadiknál már kihívásnak tűnik, de sikerül vele megbirkóznom.
Isteni ízek, harmóniák, a sajtmártás telitalálat a húshoz, a köret pedig szintén remek, a rizslepény friss, lágy omletthez hasonló, ízes,a burgonyalángos pedig jókora adag, és szintén ízletes.
S. úgy tűnik, megint melléfog: Szarvasragu vargányával, áfonyás glace-szal, burgonyafánkkal, ezt kéri, a szarvas rágós, és nem különösebben ízletes.
Majd jön az est fénypontja, a desszert.
Kivonulunk csapatosan a süteményes pult elé, a pincér finom noszogatására, ugyanis háromnegyed 10 van, 10-kor pedig bezár a hely.
S.-nak kérem az ország tortáját, a szilvapálinkásat,
a szatmári szilvatortát, magamnak pedig csipkebogyó tortát, világújdonság mindkettő, bár több süteményt elláttak ezzel a cimkével. A szilvatorta kicsit tömény, de jó az összhang, a csipketorta pedig menyei, rég ette ilyen jót, vaníliapudingos jellegű alap, elkezdem 
enni, és folyik ki belőle a csipkebogyó lekvár, a teteje pedig kemény fehércsokoládé, nagyon passzol együtt a három íz. Felejthetetlen számomra. Teli hassal, mosolyogva távozunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése