A már lecsendesedő belvárosban megérkezünk estefelé a Café Körbe.
A falon egy nagy papírtekercs a napi ajánlattal, kissé esetlenül ugrunk fel az asztaltól, miután a pincér nyüstöl minket, hogy olvassuk el, majd megállunk egy asztaltársaság fejebúbjánál, és onnan olvasgatjuk zavartan a napi menüt.
Bélszínjava zöldborsmártással, vasalt burgonyával.
A zöldbors mártás nagyon finom, illik a húshoz, az adag ár-értékaránya nem a legjobb, egyáltalán nem lakom jól.
Kérem desszertnek a házi csokitortát, és arra vágyom, legyen hozzá málna, és lesz is,
M. Darázsfészket kér, valíliaszószzal, ami tulajdonképpen diós csiga sodóval, nem túl különleges, de alig bírom abbahagyni.
Pár hiányosság, többek között a fogpiszkáló hiánya szemet szúr, főleg miután elfogyasztottam a steak-em, és a hús rostjai megülnek a fogaim között.
De pozitívum és a titok mindenképpen a kiszolgálásban rejlik, a bélszín megérkezése után ismét odajön hozzám a pincér, hogy rendben át van-e sütve a hús.
Összességében az étterem nagyon jó, a légkör kellemes, az ételek hibátlanok hellyel-közzel, de nem adnak túl sok pluszt az életünkhöz.
2008. október 4., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Nagyon jó kis hely. Mi is elmentünk vacsorázni. Utolsó pillanatban is tudtak aztalt adni nekünk. Igaz, hogy elég kicsi, de nagyon barátságos.
A pincérek meg kedvesek és figyelmesek.Nem tolakodóak.
Csirke nyárson pont jó volt, nem túl száraz, könnyed fűszerezéssel
Kacsamell steaket közepesen átsütve finom porhanyós lett, nem rágós, és pláne nem véres.
De a topp a házi csokitorta, aminek a külseje étcsokis, éppen ezért az édes krémmel harmonizált, és nem lett gej.
Finom ételek, kicsit drága borok, kedves légKÖR.
Én is csak ajánlani tudom mindenkinek.
Megjegyzés küldése